Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Tantárgyi adatlap
| Tárgy neve | Jármű hidraulika és pneumatika | ||||||||||
| Tárgy angol neve | Hydraulic and Pneumatic Systems of Vehicles | Tárgy rövid neve | Jarm-hidr-pneum. | ||||||||
| Tárgy kód | KOEAA545 | Kredit | 4 | Tanterv | j1 | ||||||
| Óraszám (levelező) | 2 (11) előadás | 1 (5) gyakorlat | 1 (5) labor | Követelmény | Félévközi jegy | ||||||
| Felelős tanszék | Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék | Felelős oktató | Dr. Bohács Gábor | ||||||||
| Kötelező előtanulmány |
nincs | ||||||||||
| Kötelező ráépülés |
nincs | ||||||||||
| A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkaóra összesen | 120 óra | ||||||||||
| Kontakt óra | 56 (21) óra | Írásos tananyag | 15 (50) óra | Házi feladat | 18 óra | ||||||
| Órára készülés | 7 óra | ZH készülés | 24 óra | Vizsga készülés | 0 óra | ||||||
| A tantárgy feladata, célkitűzése | |||||||||||
| A tantárgy egy olyan járműmérnöki ismereteket közlő alaptantárgy, amely a gazdaság valamennyi ágazatában növekvő számban megtalálható hidraulikus és pneumatikus gépek és berendezések energia átviteli és rendszertechnikai folyamatainak megoldásait mutatja be. A tantárgy feladata, hogy megismertesse a járművekben alkalmazott hidraulikus, illetve pneumatikus berendezésekben használatos elemeket, azok működését, felépítését, szerepét, használatát a legáltalánosabbaktól a legújabbakig. | |||||||||||
| A tantárgy részletes leírása, tematikája | |||||||||||
| A tárgy előadása során a hallgatók a jármű és mobilgép hidraulika és pneumatika klasszikus elméleti ismereteit sajátíthatják el. Ismertetésre kerülnek a különböző szabványos jelölési rendszerek, a hidraulikus, illetve a pneumatikus hálózatok főbb alkotóelemei, a jelforrások, szelepek, vezérlőegységek, különös tekintettel a járművek és mobil munkagépek területén alkalmazott megoldásokra. Hangsúlyt helyezünk a konkrét alkalmazási példákon keresztül a rendszerek összehasonlítására, kiválasztási szempontok ismertetésére, az üzemeltetési és diagnosztikai eljárásokra. Az elméleti oktatás során a hidraulikus és pneumatikus rendszerek tervezéséhez használt eljárások elsajátítása az elsődleges cél: klasszikus boole algebra alapú vezérlések tervezése, hidraulikus és elektropneumatikus körök tervezése, proporcionális elemek és rendszerek jellemzői. | |||||||||||
| Gyakorlat | |||||||||||
| Az előadásokon megismertek példák keretében való alkalmazása. | |||||||||||
| Labor | |||||||||||
| A hallgatók valóságos eszközökön gyakorolhatják megszerzett ismereteiket, így mind hidraulikus, mind pneumatikus hálózatokat építhetnek, illetve valóságos működésüket megfigyelhetik. A hallgatók önálló munka keretében 2-3 fős csoportokban végzik a vizsgálatokat. A félév során látogatást teszünk egy a szakterületen meghatározó szerepet játszó vállalatnál. | |||||||||||
| Egyéni hallgatói feladat | |||||||||||
| A hallgatóknak a félév során egy pneumatikus, illetve egy hidraulikus témájú félévközi házi feladatot kell megoldani. A feladatkiírás szorosan kapcsolódik egy adott szakmai terület (jármű, járműfelépítmény, mobil munkagép, gyártóberendezés, stb) speciális igényeihez. | |||||||||||
| Követelmények, az osztályzat (aláírás) kialakításának módja, pótlási lehetőségek | |||||||||||
| A félév végén egy zárthelyi dolgozatot iratunk, amely egy alkalommal javítható, ill. pótolható. A félévközi jegy ennek a zárthelyinek az érdemjegye, de megszerzésének feltétele a két házi feladat elfogadása. | |||||||||||
| Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom | |||||||||||