Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Augusztus elsején lesz három éve, hogy 38 évesen kinevezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánjának, ilyenformán az intézmény nyolc dékánja közül Ő a legfiatalabb. A kari tanszékek többségének élén szintén alig másfél-két évtizede még az egyetemi előadótermek padjait koptató szakemberek állnak, átlagéletkoruk 41 év. Fiatalos, dinamikus csapat, fiatalos, dinamikus vezetővel.
Beszélgetőtársunk: dr. Varga István.

A cikk a Magyar Közlekedés 2015/14. számában jelent meg. Írta: Dékány Zsolt

Milyen kihívások állnak a közlekedésmérnök-képzés előtt?

Alapvető probléma, hogy a magyar közlekedési szakmában egyre nagyobb a szakemberhiány, kiváltképp a vasúti szakterületen, ahol  a kiöregedés miatt, egyre kevesebb szakember dolgozik. Mi, a felsőoktatásban dolgozók ezen a helyzeten önállóan és önerőből képtelenek vagyunk változtatni, azt viszont kötelességünk megtenni, hogy megpróbálunk jó szakembereket képezni. A fiatal mérnökök számát csak abban az esetben tudnánk növelni, ha hozzánk is több hallgató jelentkezne. A Műegyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán háromféle mérnököt képzünk: a közlekedés-, jármű- és logisztikai mérnökök is aktív szerepet játszanak a közlekedésben.

Az első kettőhöz nem kell túl sok magyarázat, a harmadikat ellenben kifejtené kicsit részletesebben?

A logisztikai mérnök egy viszonylag fiatal, ám egyre felkapottabb szakma, az újságok tele vannak logisztikusoknak állást kínáló hirdetésekkel. Ehhez a hatalmas kereslethez alkalmazkodik az oktatásunk is. A járműipar, az autógyárak elsősorban az e területen dolgozó szakembereket keresik, akik kiválóan értenek a beszállítói hálózatok szervezéséhez. A járműgyártás nagyobb része ma már nem tervezést, sokkal inkább logisztikát jelent, éppen ezért az erre felkészült friss diplomás pályakezdőknek egyáltalán nincsenek elhelyezkedési gondjaik a munkaerőpiacon. (tovább…)